Micsoda béke van itt... A ház egy erdő szélén áll. Csak néhány sétálóval találkozol. Hallgathatod a gyönyörű madarak énekét. Nyáron sok időt töltünk gyönyörű Szlovéniánk eme idilli részén. A közelben folyik a Kolpa folyó, ahol a nyári idő nagy részét úszással és hűsöléssel töltjük, sétálunk a közeli dombokon és pihenünk a megszokott városi nyüzsgés nélkül.
Ez volt a mostohaapám szüleinek a háza. Évekkel ezelőtt a házikó mellett volt egy nagy szőlőskert, amit sokáig ők gondoztak. Szőlőből bort, almából almabort készítettek.
Néhány éve kezdtük el felújítani a házikót, így most hétvégi szálláshelyként szolgál. Már régóta nem volt szőlőnk. A ház körül sok fát, szederbokrokat, áfonyabokrokat, különböző fűszernövényeket ültettünk, és még egy kis kertet is, ahol zöldségeket termesztünk. Ez egy igazi földi paradicsom, ahová szívesen megyünk egy nehéz munkanap után.
A ház körül kiállítottunk néhány régi tárgyat, amelyeket őseink a borkészítéshez használtak.
A látogatók mindig szívesen nézegetik a tárgyakat. Van egy régi borprésünk, ahol régen a szőlőt préselték, egy antik szekér, amelyet főként fakitermelésre használtak, egy 400 literes fakád, amelyben a szőlőt áztatták, egy régi eke, amellyel ökörrel vagy lóval szántották a földeket... Ezeket a régi tárgyakat szépen integráltuk a házunk környezetébe. Így találkozik a modern az antikvitással, és ezt mindannyian szeretjük. Őseink emlékei így velünk maradnak.
A kulturális örökség őseink történelmét képviseli, és gazdag információforrás arról, hogyan dolgoztak és éltek. Legyünk büszkék kulturális örökségünkre, őrizzük meg elődeink emlékét és tisztelegjünk előttük.
Minden családnak megvan a maga története. Ne hagyjuk, hogy elfelejtődjön. Őrizzük meg.
Maja Grošelj, 2025. 3. 9.
Magyar 
Slovenščina 
Italiano 
English (UK)