A sikeres közösségek közös célokra összpontosítanak, és együtt dolgoznak, párbeszéddel oldják fel a gondolkodásbeli különbségeket, és megtalálják a legjobb közös megoldásokat. Ezt csak akkor lehet elérni, ha kölcsönös bizalom uralkodik, és az alapvető értékekre épül. Ezek az értékek adják meg a személyes stabilitás és önbizalom alapjait is.
Szlovénia alapvető értékeinek leírása
1. Bizalom és tisztelet
A kölcsönös bizalmon alapuló közösség sikeresebb. A kölcsönös bizalom az a kölcsönös meggyőződés, hogy mások megbízhatóak, és az elfogadott normáknak, értékeknek és elvárásoknak megfelelően fognak cselekedni. Ez biztonságérzetet és bizonyosságot teremt, hogy mások nem élnek vissza ezzel a bizalommal, hanem becsületesen, felelősségteljesen és megbízhatóan cselekszenek.
Medsebojno zaupanje ne pomeni brezpogojnega zaupanja v vsakogar, saj osebi, ki deluje v nasprotju z vrednotami, ni mogoče zaupati. Gradnja medsebojnega zaupanja v skupnosti pa je uspešnejša tam, kjer ob prvem stiku z neznancem tej osebi zaupamo, pri vsakem naslednjem stiku pa le, če se izkaže zaupanja vredna.
A kölcsönös tisztelet azt jelenti, hogy elismerjük a másik fél jogát arra, hogy másként gondolkodjon. A tisztelet nem az uniformizáláshoz vezet, hanem a másként gondolkodók érveinek meghallgatásához. Az eltérő véleményt toleránsan meghallgatva az ember fejlesztheti saját gondolkodását. Ez hozzájárul mindazok személyiségének építéséhez, akik tisztelik egymást. Amikor az emberek tisztelik egymást és értékelik egymás hozzájárulását, az olyan pozitív környezetet teremt, amelyben növekszik a bizalom.
2. méltányosság
Az integritást a becsületesség, a tisztesség és az igazságosság határozza meg, és az egyéni viselkedésen keresztül fejeződik ki. Becsületes ember az, aki önmagával és másokkal szemben őszinte, nem hazudik, nem lop, nem csal, megbízható és pártatlan, nem okoz kárt másokat nem károsít, felelősségteljes és bátor, hogy azt tegye, ami helyes.
3. Kölcsönös segítségnyújtás
A jóléti állam fenntartása elengedhetetlen a jó életminőséghez. Szlovéniában mindenkinek hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a munkaképtelenség esetén nyújtott segítséghez.
4. Tartozás
Pripadnost je občutek dolžnosti oziroma predanosti človeku, zamisli, projektu, skupnosti. Človek je družbeno bitje in zato popolna svoboda, ki ne upošteva skupnosti, ne obstaja. Sodelovanja pa ni brez pripadnosti skupnemu cilju. Za vzdrževanje samobitnosti je posebej pomembna vzgoja o maternem jeziku in dediščini, hkrati pa se moramo nenehno učiti o drugih in od njih. Brezpogojna pripadnost, ki ne vključuje spoštovanja drugih, se lahko hitro obrne v negativno vrednoto, to je sovražnost. Pripadnost se ne sme končati na meji skupnosti, temveč mora ostati univerzalna, občečloveška.
5. Mérséklés
Nenehno iščemo ravnotežje med človekom in naravo, med tehnološkim razvojem in vzgojo duha, med bogastvom in revščino, med tehnološkim razvojem in izkoriščanjem naravnih potencialov, med dajanjem in prejemanjem, med pripadnostjo in svobodo, med tradicijo in novostmi, med lastno svobodo in svobodo drugih … Z zmernostjo in skrbnostjo varujemo sebe, družbo in okolje.
Magyar 
Slovenščina 
Italiano