Ekkor értjük meg, hogy ami a legfontosabb, az a kölcsönös segítségnyújtás, az együttérzés és a hajlandóság arra, hogy segítsünk embertársainknak, ha szükségük van rá.
2023 augusztusában Szlovéniát súlyos természeti katasztrófa - árvíz - sújtotta. Sok ember otthonát elpusztította, és megváltoztatta az életüket. Éppen nyaralásunkból tértünk haza, amikor a közösségi médiában követtük a történéseket: a pusztításról készült képeket, videókat és történeteket a rászoruló emberekről. A mögöttem lévő autóban Leja lányom csendben ült és hallgatta a beszámolókat. Néhány pillanat múlva megkérdezte tőlem: »Anya, hogyan segíthetünk ezeknek az embereknek?«.«
Meghatott a kérdése. Büszke voltam a lányomra is. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mit tehetnénk. Eszünkbe jutott, hogy mindketten szeretünk sütni. Így született meg az ötlet: süteményeket sütnénk, és önkéntes hozzájárulásért cserébe felajánlanánk az embereknek, az eladásból származó pénzt pedig az árvíz által érintett családok egyikének juttatnánk el.
Az emberek gyorsan tárt karokkal fogadták az ötletünket. Sokan közülük segíteni akartak, ezért szívesen megvették a kekszet és a pogácsát. Egész héten keményen dolgoztunk a sütemények sütésén, csomagolásán és kiszállításán, és sok barátságos és melegszívű emberrel találkoztunk.
Végül mintegy 650 eurót gyűjtöttünk össze, amelyet egy rászoruló családnak adományoztunk. Kemény munka volt - különösen a munka és más napi kötelezettségek mellett -, de a szívünk tele volt boldogsággal és hálával.
Ekkor Lea és én ismét rájöttünk, hogy hogy még a kis tettek is, amelyeket sok szeretettel teszünk, sok jót és szépet hozhatnak, és hogy együtt többet is tehetünk. Ha segítünk egymásnak, megosztjuk a jót és kiállunk egymás mellett, a világ jobb hellyé válik..
Andreja Bakšič Grozdina, 2025. 11. 5.
Magyar 
Slovenščina 
Italiano 
English (UK)