Vidám természete alapján soha nem gondolnánk, hogy életében bármiféle nehéz próbatételen ment volna keresztül. Ugyanis mindent, ami az útjába kerül, elfogad. Jani mindig mosolyog. Bárhol is jelenik meg, garantált a jó hangulat és a kellemes légkör. Azonban messze nem igaz az, amit korábban említettem, hogy az élete csupa kényelem és rózsákból áll.
A Novak család második és egyben legfiatalabb gyermekeként szüleivel együtt élt a házban. Rendszeres munkája ellenére mindig nagy segítséget és támaszt nyújtott nekik. Szülei iránti tisztelete és a családhoz való tartozásérzete kivételes volt. Jani azonban különösen nagy erőt és szeretetet tanúsított szülei iránt évekkel ezelőtt, amikor egészségi állapotuk a betegségek és az öregség miatt meglehetősen gyorsan romlani kezdett. Édesanyja ágyhoz kötött lett, ezért sok kiegészítő segítségre és gondozásra szorult, édesapja pedig minden erejével igyekezett, hogy a napot a saját lábán töltse.
Annak ellenére, hogy otthon minden jóval nehezebbé vált, Jani nem adta fel. Minden reggel, mielőtt munkába indult, gondoskodott édesanyjáról, akinek éjszaka is gyakran szüksége volt rá. Apja, amikor szolgálati úton volt, napközben nagy segítségére volt, mivel vigyázott az anyjára, közben pedig néha valamelyik kedves szomszéd is meglátogatta őket. Amikor Jani délután hazatért a munkából, felhúzta az ingujját, megragadta a fazékkanalat, és főzött ebédet a családnak. Egyéb kötelezettségei mellett ő gondoskodott az összes házimunkáról, a ház rendjéről, emellett pedig a kertet is gondozta.
Jani élete így telt el jó néhány éven át, majd szülei békében, csupán néhány hónap különbséggel távoztak ebből a világból. Jani elmondja, hogy hálás nekik mindazért, amit szülőként adtak neki, mert mindig is nagyon nagyra tartotta őket, és erős családi kötődést érzett irántuk. Amikor életük legsebezhetőbb pillanataiban szükségük volt a segítségére és támogatására, Jani szeretettel és gondoskodással nyújtotta azt nekik.
Ehhez erős akaratra és tágra nyitott szívre van szükség. Gyakran azzal a várakozással adunk, hogy cserébe valamit kapunk, de a legnemesebb cselekedet az, amely spontánul, szívből és örömmel történik, és Jani ezt bizonyára a szüleinek adta.
Jožica Kous
Magyar 
Slovenščina 
Italiano 
English (UK)