Az ok, amiért nagybetűvel írom az "Ember" szót, nagyon egyszerű: a nagybetűs ember az, aki elvárás nélkül, önzetlenül segít egy másiknak. Mindannyian tudjuk, hogy amikor az anyák világra hozzák a gyermeküket, van ez az érzésük, hogy pontosan tudják, mire van szüksége a gyermeküknek. De ez az érzés mindannyiunkban ott van, csak engednünk kell magunknak, hogy kifejezzük.
Karácsony másnapján Franck nagymamát láz és mély köhögés fogta el. A közérzete egyre romlott. Vérnyomása és szívverése nagyon alacsony volt. Legidősebb unokája, aki vele él, bevitte a sürgősségi osztályra. Ott Franckot őrizetbe vették és megműtötték. Pacemakert helyeztek be. A műtét után rengeteg gyógyszert és pihenést írtak fel neki a jobb karjára. Ez azt jelentette, hogy nem tudta elvégezni a házimunkát.
A két lányom egy órányira lakik Ljubljanától, és az unokáim mind dolgoznak, kivéve Klara unokámat, aki most fejezte be a mesterképzést. Klara úgy döntött, hogy a nagymamájához, Franckához költözik. Klárát a háztartási teendőkkel bízták meg, ő vitte el a rendszeres vizsgálatokra, és más kötelezettségeket is elintézett. Az ápolás több mint két hónapig tartott, mivel a gyógyulási folyamat lassú volt.
Egy vasárnap reggel nagyon eseménydús volt, mert Frančka vért kezdett hányni. Klara azonnal hívta a 112-es segélyhívót. Eljöttek érte, és bevitték a sürgősségi osztályra, ahol új tablettás kezelést kapott. Az egyenetlen vérsűrűség miatt Frančka nagymamája többször is meglátogatta a sürgősségit. Többek között egy kisebb agyvérzés miatt is legyengült, ami miatt több napig az intenzív osztályon feküdt. Igazi csoda történt, és ma Francka normálisan él, és a stroke-nak nincsenek következményei.
Klárának ez idő alatt lehetősége volt munkát vállalni, de úgy döntött, hogy nem vállal rendszeres munkát, amíg nagyanyja nem épül fel annyira, hogy önállóvá váljon. A munkáltató megértette a helyzetét, és Klara később felvették.
Gyógyulása alatt Francka nagyi és Klara unokája nagyon közel kerültek egymáshoz. Bár Francka néha nagyon makacs volt, Klara megtanult kitartani. Franka lázadása ellenére unokája tudta, mi a jó neki.
Nem számít, hány órát töltöttek a sürgősségin, minden perc minőségi idő lehet, amit olyasvalakivel töltöttek, aki sokat jelent számodra. Klara számára ez egy nagyszerű lehetőség volt, hiszen jó emberismeret alakult ki benne. Jó, ha egy Emberi lénynek lehetősége van arra, hogy jobban megismerjen egy Embert.
Francka ismét független. Időnként orvosi vizsgálatra jár. Klara a szlovéniai munka után külföldre ment. Whatsappon keresztül tartják a kapcsolatot. Klara tisztában van vele, hogy ez volt az első és egyben utolsó lehetőség az ő és a nagymamája életében, hogy ilyen módon kapcsolatba kerüljenek. Jól éltek vele.
Ami hiányzik ebből a világból, az a szeretet, az együttérzés és az ember elfogadása. Minden emberi lény szereti, ha megérintik, ha odafigyelnek rá, és ha meghallgatják. A világban annyi lehetőség van az önzetlen segítségnyújtásra, ami szeretettel és örömmel tölti el az embert. Ezért vagyunk mi itt. Hogy elgondolkodjunk azon, hogy a saját életünk mellett mit tudunk adni a közösségnek.
Minden Emberi Lénynek szüksége van egy olyan Emberi Lényre, aki ott van számára, akire támaszkodhat, és akivel különleges pillanatokat oszthat meg. Az ember az ilyen életeseményekben ismeri meg és formálja önmagát.
Vita Kotnik, 2025. 3. 10.